Anya figyel

...és milyen jó, ha figyel

Az előző bejegyzésem a táborból lógó lányokról szólt. Nos, ma az anyuka, akivel telefonos kapcsolatban álltam, felhívott délben, hogy megérkezett-e a lánya. Megnyugtattam, hogy ma itt volt. És a lánya nem is tudja, milyen jó dolga van, mennyire szerencsés, hogy vele vannak a szülei.
Ma egy új lány is megjelent a táborban, aki bár szerepelt a listában, ma jött először. A tanfolyamvezetők nem igazán akarták befogadni, de amikor elbeszélgettem vele, nem volt szívem elküldeni. Elbeszélgettem? Helyesebb, ha  úgy fogalmazok: nagyjából megértettük egymást. A lány tizenhat éves, Afganisztánból érkezett, egyedül él Berlinben. A szülei és egy fiútestvére otthon maradtak. Mivel csak egy kicsit beszél még németül nem tudtam meg, mi történt, miért van itt a családja nélkül. Nagyon sok fiatal, szinte még gyerek menekült él egyedül Berlinben. Egyre többen jönnek. Emlékszem, amikor annak idején, még vagy huszonöt éve az egyetemen a világ jövőjéről olvastunk elemzéseket. Azok az írások azt jósolták, hogy két évtizeden belül erőteljes migráció indul el délről északra. Bekövetkezett. Európa "boldogabb" fele pedig egyre kevésbé tud mit kezdeni a problémával. Igyekszik, igyekszik, de egyre nagyobb az ellenállás. Félünk az idegenektől, féltjük a munkánkat, a világban betöltött helyünket, a kiépített kis egzisztenciánkat, az életünket. Ha valódi megoldást keresünk, akkor ezeket a félelmeket is tudomásul kell vennünk és be kell kalkulálnunk. Mert a többség ellenében hosszú távon biztosan nem lehetünk eredményesek.

Nyitva van az aranykapu

Ők vajon honnan jöttek?

Hogy mennyire nem kifizetődő az idegenellenesség, és mennyire meg kell barátkozni a migráció – szerintem – természetes folyamatával, azt a privatbankar.hu-n megjelenő adatok is bizonyítják:
"Németország erőteljesen támogatja a bevándorlást, mert olyan súlyos a népesedési helyzete, amilyenre talán egyetlen más OECD-országban sincs példa" - mondta a Reuters hírügynökségnek a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakértője, Thomas Liebig."
Jelenleg a munkanélküliség majdnem a legalacsonyabb az 1990-es német újraegyesítés óta, viszont 2025-ig 5,4 millió szakember hiányára lehet számítani, a nők és az idősebbek mozgósítására tett kormányzati kísérletek dacára. Az OECD utolsó statisztikája szerint 2011-ben kis híján 300 ezer külföldi érkezett Németországba hosszú távra - azaz dolgozni és megtelepedni -, 30 százalékkal több, mint 2010-ben. A többség az Európai Unió tagországaiból, azok közül is főleg a keleti országokból, mindenekelőtt Lengyelországból jött. Németország lakóinak egyötöde és az iskolás gyerekeknek már az egyharmada bevándorló hátterű.

A külföldiek jönnek, a németek mennek

Magyarok és volt kelet-németek is gyakran választják Ausztriát

Németországba a világ minden tájáról érkeznek diákok, munkavállalók és szerencselovagok. De a migráció nem csak egyirányú. A külföldiek jönnek, a németek pedig mennek. Na, nem olyan arányban, de azért mérhető nagyságban. Hogy hová? Például Ausztriába. Mint a privatbankar.hu-n megjelent, főleg a volt kelet-német tartományokból érkeznek munkavállalók. A munkanélküliség elől menekülnek. A cikk szerint az alpesi turizmusban keresik a boldogulásukat, éppúgy, mint mi, magyarok. Diplomások is. Tízezres nagyságrendű az Ausztriában tanuló német diákok száma is. Én is ismerek olyan német családot, ahonnan a gyerek bécsi egyetemre jár. De találkoztam olyan cukrászlánnyal, aki megjárta már Ausztriát, két évig dolgozott egy szállodában, végül mégis a hazatérés mellett döntött. A miértekre azt válaszolta, hogy sokkal többet kellett ott dolgoznia, nem volt ritka, hogy akár napi tíz órát is. És elég sokat ugráltatták, nagyon kiszámíthatatlan volt a munkaidő. Igaz, hogy Berlinben is dolgozik hétvégente, ha rákerül a sor, de azt legalább előre tudja, és így sokkal jobban tervezhető az élete. Egy másik cukrász, egy nagyon helyes, kedves fiú viszont Londonba készült, amikor találkoztam vele. Ő elsősorban kíváncsiságból menne el és azt se tudta megmondani, hogy mennyi időre. Mindenesetre ősszel először csak a szabadságát tölteni ment az angol fővárosba, egy kicsit körülnézni. Nem tudom, végül hogyan döntött, de gyanítom, még mindig ugyanott húzza az igát.
S ha már szó esett Ausztriáról. A már említett forrás szerint az osztrák társadalombiztosítottak szervezete (Hauptverband der Österreichischen Versicherungsträger) friss statisztikája azt mutatja, hogy 59 575 magyar állampolgár dolgozott Ausztriában, ez 3411 fővel több, mint egy hónappal korábban, pedig már az is új rekord volt. A munkavállalás főleg szezonális, 2012-ben is volt egy visszaesés tavasszal, és a nyári hónapokban, illetve szeptemberben volt a csúcs. Ebben főleg az idegenforgalom, esetleg a mezőgazdaság szezonalitásának lehet szerepe. Idén még több magyar dolgozó van kint. A 3411 fős növekedés jóval több, mint bármely más ország esetén. Lassan a magyarok lesznek a fő külföldi munkavállalók a sógoroknál. Az alpesi országban az összes foglalkoztatott száma egyébként 23 ezerrel nőtt, aminek több mint a felét, mintegy 12 ezer főt a külföldiek adták. A tavaly év végi 15,3 százalékról fél év alatt 16,2 százalékra nőtt a külföldiek aránya az összes munkavállalón belül, amiben a magyaroknak nagy szerepe volt – olvasható a privatbankar.hu-n.