Kedves Cigány!

Van, akinek ez jelenti a túlélést

Az "Ózd nem kér a cigánysátorból" nyílt facebook-csoportnak 4683 tagja van. Az oldalukon olvastam egy levelet, amit "A MAGYAR" írt a Kedves Cigánynak.
Érdekes olvasmány, mégis csak egy részét idézem. Csak úgy, ízelítőül. Aki ismeri ezt a típusú megközelítést, úgyis sejti nagyjából, hogy mit tartalmaz az iromány.

"Nem szeretlek téged.

Miért ? Talán mert mások vagyunk ? Részben igen. Én törekszem a
másságunkat a magam oldaláról kezelni. Segítelek. Milliárdokban mérhető az
az összeg, amit havonta a számládra utalok. Te ebből annyit érzékelsz,
hogy
“rajta vammá a családi a kártyán”. Ezért a pénzért nekem keményen meg kell
dolgoznom. Hogy ne menjen ez így a végtelenségig, gyermekeidet csekély
műveltsége és szellemi képességei ellenére beerőltetem iskolákba, hogy
tanulhasson, szakmája legyen, és képessé váljon az önellátásra. Tanárt
verni nem épp a hála megfelelő formája."

Itt abba is hagynám. Valaki nagyon büszke, hogy ilyen frappánsan megfogalmazta, amit erről a témáról gondol.  Nagyon sokan gondolják még ugyanígy, sokkal többen, mint a csoport párezres tagsága. Többségük meggyőzhetetlen. Nem papolok rasszizmusról, előítéletről, Allport egy egész könyvet írt róla. A probléma létezik: csupa rossz kérdés és rossz válasz születik róla. Tényleg milliárdokat szórtunk már el a szélbe ostoba, nem hatékony programokra, miközben a megoldáshoz vezető útról azt sem tudjuk, honnan és merre megy. A társadalomtudományok, a modern, korszerű pedagógia ma csak kolonc, a kormány és a Jobbik csak az erőszakot ismeri el egyetlen érvényes eszközként. A csúfosan megbukott MSZP első gondolata a választási vereség után: erődemonstráció kell vidéken a Jobbik ellen. Pedig csak munkára, közlekedésre, rendes iskolára, elkötelezett pedagógusokra és szociális munkásokra volna szükség. Meg néhány évtizedre. Azért rázott meg éppen ez a rész a legjobban a levélből, mert pedagógusként kifejezetten okos, nyitott és szorgalmas roma gyerekekkel találkoztam. Olyan cigány kislány írt ötös dolgozatokat, akit elődeim kétszer is megbuktattak. Amikor elkötelezett pedagógusokat írtam, természetesen nem rájuk gondoltam. Meggyőződésem, hogy erőszakkal semmit sem lehet megoldani. Aki mégis erre voksol, az rosszabb mindannál, mint amit maga ócsárol a másikban.