Kétnapos tréning - Gegen Antiziganismus

Pieta

Kétnapos továbbképzésen vagyok túl: "Gegen Antiziganismus". A helyes szótagolás "Antizigan-ismus". Szóval a cigányellenesség elleni fellépés lehetőségeiről volt szó ezen a két napon. A Zigeuner megnevezés Németországban sem korrekt, itt a "Roma und Sinti" a helyes használat. Németországban. a "sinti" kifejezés az országba már régen gyökeret eresztett, német anyanyelvű és nagyjából asszimilált romákat takarja, a "roma" pedig a viszonylag új bevándoroltakat. Totál kész vagyok. Két napon keresztül pergő nyelvű, sok-sok szakkifejezést használó németeket hallgatni nem egyszerű. De még ha csak hallgatni kellett volna: a legkülönfélébb egyéni és csoportos feladatokban részt venni még inkább megterhelő volt. Azt hiszem, én tudtam átélni a leginkább a jelenlévők közül, mit érezhet egy roma, aki nem érti mi történik körülötte, időnként fogalma sincs, mit várnak el tőle és állandóan valamivel nyaggatják...Ha leszámítom, hogy helyenként kifejezetten rémes volt a német nyelv még mindig nem megfelelő szintű használata miatt, nagyon hasznos két napot zártam.
Tegnap egy buszvezető játékkal indult a tréning: körberaktuk a székeket, eggyel kevesebbet, mint ahányan vagyunk, középen állt a buszvezető, aki elmondta, hogy a következő megállóban kiknek kell leszállnia - aki kávét ivott reggel, akit megtámadtak már az utcán, aki...stb. stb. bármi szóba jöhetett - akire passzolt a kitétel helyet kellett cserélnie, de a szomszéd székekre nem ülhetett. Valakinek persze nem jutott hely, így ő lett a következő buszvezető. Utána egy előadást hallgattunk meg a romák történelméről, nyelvéről.
A résztvevők csoportokra osztása a klasszikus szétvágott kis képekkel történt. Aztán már kiscsoportokban dolgoztunk. Először egy 1-100-as skálán kellett elhelyezni magunkat, hogy különböző kijelentésekkel mennyire értünk egyet (vannak személyes roma ismerőseink, a cigány kifejezést szitokszónak tartjuk stb.), majd az ebédszünet után egy csoportos kvízjáték jött, amiben történelmi, általános, kulturális kérdésekre kellett válaszolni - ezek egyáltalán nem voltak nehezek. Ami viszont komoly fejtörést okozott: mindenki kapott néhány kártyát, amin különböző, a romák történelmével kapcsolatos események szerepeltek. Néha azt sem lehetett tudni, hogy némelyike melyik évszázadra tehető. Voltak teljesen ismeretlen momentumok. És ebben az sem sokat segített, hogy előtte meghallgattunk egy előadást a roma holokausztról. Az eseményeket egymás után kellett sorolni, szóval szépen sorban, mindenkinek le kellett tennie egy kártyát, a többihez képest megfelelően időzítve. Szerencsére én minden kártyámat jó helyre tettem. Ma sokkal strapásabb napunk volt, mint tegnap. Kezdődött ismét egy előadással, a berlini roma egyesületek tevékenységét mutatták be nekünk. Aztán mindenki kapott legalább tizenöt, különböző elemeket tartalmazó kártyát, ebből kellett identitást építeni: én egy 16 éves kínai nemzetiségű, mongol állampolgárságú muszlim vallású, németül beszélő roma nő voltam, biszexuális, nem mellesleg náci, és péknek tanultam. Egy dobókockás játék keretében lehetett a kártyákat cserélgetni, hogy minél autentikusabb legyen az identitásunk. Aztán szintén egy kártya alapján - mely szerint én egy 19 éves punker voltam, aki lakóközösségben élt, mert a szülei nem tolerálták a személyiségem és egy kocsmában dolgoztam - kellett különböző szempontok szerint előrelépegetni. Pld.: lehetne-e email-címem, tervezhetek-e gyereket, van-e esélyem évente kétszer nyaralni....Hát, elég hátul maradtam a csoportban, de elégedett voltam magammal, mert én akartam punk lenni és az életemben nem a pénz a legfontosabb. Mondjuk, mire ideértünk a gyakorlatokban, már teljesen kész voltam. Alig tudtam koncentrálni. Pedig még hátravolt két német bulvárhír megtekintése, és ezek elemzése: a mi csoportunknak a vágás szempontjából. Ezt még valahogy követni tudtam, de amikor egy harmadik filmet is, csak úgy sebtében elemezni kellett, totál föladtam. Ez egy - akár Magyarországon is forgathatták volna, annyira elfogult volt - romákról szóló kilencperces bulvárriport volt, kevés információval, de rettenetes sugalmazásokkal, rémes előítélettel, a romaellenesség minden "érvét" fölsorakoztatva. Úgy látszik, Európa szerte az azonos problémákra azonos - rossz - választ adnak az emberek, és a bulvármédia itt is kiszolgálja az igényeiket. Fő a nézettség és a reklámbevétel. És itt volt a nap vége és az én végem is. :)