Sok apám, anyám, nővérem, fivérem van. Fivéreim feketék, anyáim sárgák, apáim rézbőrűek, nővéreim fehérek. Több mint 10 ezer éves vagyok. A nevem: ember |
A Willkommen osztályban mostanában jönnek-mennek a gyerekek, nagyon nehéz közösséget építeni. Pedig anélkül nem megy. Múlt hétfőn egy egész délelőtt azon dolgoztunk, hogy megalkossuk azokat a közös szabályokat, amelyek mentén dolgozni szeretnénk. Először a "kötelező" szabályokat vettük végig és pro-kontra érvekkel próbáltunk meg vitatkozni. A maguk egyszerű nyelvén fogalmazták meg egymásnak, hogy miért nem használhatnak az iskolában mobiltelefont, miért nem mehetnek ki az épületből a tanítás végéig, miért fontos a reggeli pontosság,stb.. Mivel kénytelenek voltak egymást győzködni, így talán az eddig csak rájuk kényszerített tilalmak értelmet nyertek és belátták, miért vannak ezek a korlátok. Utána kártyákra írták mindazokat a dolgokat, amiket nem szeretnek a többiek viselkedésében. Végigrágtuk ezeket is, és amit mindenki elfogadott, azokból alakultak ki a mi saját szabályaink. Ebből plakátot készítettem. Az én jelmondatom az volt, hogy semmi olyat ne tegyél, amit nem szeretnél, ha veled tennének. Mostanában többször használtam a tükör hasonlatot: nézz úgy a másikra, mintha egy tükörbe néznél. Ahogy te viselkedsz, azt kapod vissza a másiktól. Nagyon hasznos délelőtt volt. A következő lépés az lesz, hogy "megpályáztatjuk" a tanulókat, tervezzenek logót a csoportnak. A kiválasztott szimbólumot szépen megrajzoljuk, sokszorosítjuk és kitűzőkbe tesszük, amit hordhatunk. Ők is, mi is. Az összetartozás jelképeként. Így lesz valami, ami csak a miénk, ami összeköt (és nem elválaszt) minket. Most szünet van a suliban, én szabadságon vagyok Magyarországon, de az első munkahéten ezzel a projekttel indítunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése