Anton megbolondult

Padlót fogtunk tőle

Már sokat meséltem Antonról a 17 (vagy csak 16???? Mindig más életkort mond) éves romániai roma srácról. Anton jókedélyű, jó humorú srác, de nagy hóhányó. Rendszeresen lóg a suliból. Mivel vérzékenységben szenved és az édesanyja nagyon félti, elég ha reggel azt mondja, "itt fáj, ott fáj", és már alhat is tovább. Bármekkora zsivány is, nagyon magas az érzelmi intelligenciája. Kedves, udvarias, könnyű vele bánni, bár folyton igényli a törődést. Amolyan "egyszemélyes" fiú, aki mellett jó, ha ott ül valaki és mindent újra elmagyaráz neki. Ő a korelnök az osztályban, már régen másik iskolába kellett volna mennie, de még mindig nagyon rosszul beszél németül. És persze semmit nem tesz azért, hogy jobban menjen a nyelv. Sőt, már előre azon nyavalyog, hogy abban a képzésben, ahová majd menni fog, nem hiányozhat, mert ha háromszor nem megy, akkor kihajítják. Persze ez nem így van, lasszóval fogják a fiatalokat annál az egyesületnél, ahol ez a projekt fut, de ezt Antonnak nem kell tudnia. A mi kedves szélhámosunk két hete teljesen megbolondult. Mogorva, rosszkedvű, sértődékeny, sőt, néha kifejezetten agresszív. Nem értjük, mi lelte. Nem mesélt semmi különöset a családjáról, semmiféle problémáról nem számolt be, fogalmunk sincs, miért fordult ki önmagából. Piszkálja a többieket, idegesíti a tanárnőt, egy percig se képes koncentrálni, a feladatokat nem akarja megcsinálni, nem teljesíti az aznapra kitűzött célt, majd a nap végén megsértődik, amiért nem kap jutalomkártyát. Ilyenkor bedacol, mint egy hároméves és megígéri, hogy másnap csak azért is még rosszabb lesz vagy el se jön a suliba. Mindennel és mindenkivel baja van, folyton konfliktusokba keveredik. Mintha egy másik Antonra cserélték volna, a mi kedves, régi cimboránk meg eltűnt. Ma egész nap lefoglalt, alig tudtam valamit csinálni, mert ha nem ültem mellette, akkor nemhogy nem dolgozott, de másokat sem hagyott. Csak nem 17 évesen kezdett el kamaszodni úgy, mint ahogy a 12-13 évesek szoktak? Nem tudom.  Rejtély. Remélem megfejtjük a titkot és visszakapjuk a mi régi, kedves Antonunkat.