A sánta kutya esete az utoléréssel

Hamar utolértük

A tábor első napján feltűnt négy vietnami lány. Teljesen lekötötte őket a mobiltelefonjuk. A fülhallgató, mint köldökzsinór kötötte össze hallásközpontjukat a készülékkel. Még ebéd közben is a technika hatása alatt voltak. Aztán nem jöttek többet. Sem kedden, sem szerdán. Tegnap megkaptam egyikük telefonszámát, hogy érdeklődjem hogylétük és további céljaik iránt. Anyukáé volt a szám, hosszas próbálkozás után tudtam csak elérni. Az anya keleti kiejtéssel beszéli a németet: lassan, de azért biztosan megértettük egymást. Azt mondta, hogy természetesen jön ma a lánya. Aki - természetesen - nem jött, mint ahogy a három barátnője sem. Azon melegében hívtam még egyszer az anyukát, aki váltig állította, hogy a lány tegnap is a táborban volt, csak egy másik csoportban, sőt ma is itt kellene lennie. De nem volt, éppen iskolát, helyesebben tábort került. Anyuka nagy nehezen megértette, hogy sem tegnap, sem tegnapelőtt nem jelent meg a gyerek és ma sincs a lánya velünk. Elnézést és egy kis időt kért. Gondolom rövidre zárta a lánnyal a történetet, mert körülbelül tíz perc visszahívott, hogy hamarosan megjelenik mind a négy lány. És lőn. Jöttek, fülhallgatóstul, mobilostul. Anyuka ismét telefonált és elégedetten nyugtázta, hogy kivételesen nem rázta át a lánya, úgy mint előző két nap, hanem valóban megérkezett a tanfolyamra. Hát így járt a kreatív mesemondó gyerek, akit egy sánta kutyánál is hamarabb utolértünk. Barátnőstül, mobilostul.
A kamaszvadászat után fennmaradt időt az egyik aprócska gyerekeket összefogó csoportban töltöttem. A tanárnő szerepét játszó fiatal lány nem igazán tud mit kezdeni a korosztállyal. Nagyon örült, hogy beültem hozzájuk, még ebéd után is hálálkodott. Pedig mindössze öt gyerekkel kellett volna elbírnia. Igaz, hogy közülük három amolyan "hiperaktív", olyan, aki képtelen akár egyetlen percig is megülni a fenekén. Holnapra megtervezek nekik egy délelőtti programot, mert így teljesen értelmetlenül megy el másfél óra. Ha már ott vannak, tanuljanak is valamit.