A nagy Szondi teszt, avagy miért nem ikszelek április hatodikán...

Eljött érte az ördög

Egy kis burkolt rasszizmus, egy kis burkolt antiszemitizmus, nem is igen  leplezett xenofóbia, homofóbia, hatalommánia és igen nagy (de nagyon is leplezett) korrupció...na nem, ezekre biztosan nem szavazok. (Ha nem találtad volna ki, a Fideszről beszéltem.) Ellenpontban egy bamba, szerencsétlen, kevésbé antiszemita és rasszista, de hasonlóan korrupt banda...na, ezekre sem. (Kell még magyarázni?) A maradékra meg nehogy már...

Nem szabad szart választani - mondta nekem minap egy nagyon okos fiatal, akinek adok a véleményére. - Aki beéri a szarral, az gyönge - tette még hozzá és igaza van. Idén először megyek úgy választani, hogy nem dőlök be a négyévente elrendelt Szondi tesztnek (A teszt során pszichiátriai kezelés alatt álló emberek fotói közül kell a rokonszenveseket kiválasztani. A képek rémesek, nincs köztük szimpatikus, de mégis választani kell.) Elmegyek, és érvénytelen szavazatot adok le. Politikusainknak pedig azt üzenem: lehet, hogy rettenetesen sok buta, megvezethető ember él az országban, megértem, hogy hozzájuk igazítják kommunikációjukat. (A béna ellenzék még erre se képes.) Elfogadom, hogy ezek a leszedált emberek választanak nekem kormányt. Tudomásul veszem, hogy kisebbségben vagyok. Elvehetnek tőlem mindent, amit a hülye alaptörvényük ostoba változtatásaival még jogszerűvé is tehetnek. De egyet vegyenek tudomásul: vannak átmeneti és vannak örök érvényű törvények. Utóbbiak nem gránitszilárdságú vécépapírra vannak nyomtatva. Ha hisznek a mennyországban (azt mondják, bár szerintem ez a legnagyobb hanta), akkor úgyis a pokolra kerülnek. Ha nem hisznek benne, akkor csak a történelem szemétdombjára.

fotó: MTI