![]() |
A világ minden tájáról érkeznek csavargók, bevándorlók, turisták, kozmopoliták és migránsok |
A nyelviskolában a legkülönfélébb emberekkel találkoztam:
ült mellettem japán festőművész, lengyel gyári munkás, lett énekesnő, orosz
operaénekes, kameruni ápolónő, szlovén újságíró, spanyol mérnök, mexikói
"földbirtokos", olasz filozófus… és sorolhatnám még hosszasan. Általában egyikük
sem eredeti szakmájában dolgozik. Például az olasz filozófuslány
ingatlanközvetítő, a lett énekesnő és spanyol mérnök pincér (ahogy egy spanyol
pszichológus is), az orosz operaénekes ikergyerekeit neveli, és azon
morfondíroz, hogy esetleg óvónő lesz, a mexikói "földbirtokos" pedig egy fitnesz
center recepciójába szeretne bejutni. Berlin a lehetőségek városa, ha kitartó
vagy, tudod, mit akarsz és küzdeni is tudsz célod eléréséért. De akkor is, ha
megelégedsz azzal, amit a város kínál: mindig van munkahely a gasztronómiában. A
városba érkezésem után, még 2012. szeptember elején véletlenül tértünk be egy
kis boltocskába, ahol kávét rendeltünk. Az eladónő felismerte magyar
akcentusunkat és anyanyelvünkön szólt hozzánk. Elmesélte, hogy két éve él
Berlinben, az utcán szedte össze némettudását, amit holtidőkben újságolvasással
és otthon, esti tévézéssel próbál fejleszteni. A fiatal lány Pécsett szerzett
közgazdász diplomát. Mindenképpen otthon szeretett volna boldogulni, de nem sok
eséllyel próbálkozott. Végül megunta, hogy kihasználják, becsapják, egy bőröndbe pakolta be a legszükségesebbeket
és nekiindult. Egy másik magyar lánnyal bérelnek egy garzont, az eladói
munkából pedig ha nem is fényesen, de biztonságosan megél. Akkor még nem
ismertem a szociális rendszert, de elhittem neki: Berlinben nem kell attól
félnie, hogy az utcára kerül, ha elveszíti a munkáját. Mint mondta, esze ágában
sincs hazaköltözni, ő már itt szeretné leélni az életét. A lány nem
vendégmunkás, hanem migráns. Benne van abban a 250 ezer magyar munkavállalóban,
akik a GKI felmérése szerint tartósan külföldön dogoznak. Az idén júniusban
végzett kutatás szerint fél éve külföldön dolgozik a teljes magyar munkaképes
korú népesség 4,4 százaléka, és a háztartások 9 százalékában van tartósan
külföldön dolgozó személy. A GKI közleménye azt írja: "A fokozódó
kitántorgás arra utal, hogy a hazai munkakeresők elégedetlenek az itthoni
lehetőségekkel, miközben külföldön láthatóan kiválóan megfelelnek a követelményeknek." A statisztikákban szereplőkről persze nem lehet tudni, miként képzelik el jövőjüket, milyen arányt képviselnek, akik örökre elhagyták az országot, és hányan vannak, akik csak addig maradnak külföldön, amíg összeszedik egy kicsit magukat, illetve amíg nem találnak otthon munkát. A GKI jelentéséből egyelőre csak azt tudjuk, hogy 2010 óta nő a külföldön munkát vállalók aránya, illetve azt, hogy "a fővárosi háztartásokból kisebb arányú (7 százalék) a munkavállalási
célú migráció, mint a vidéki települések háztartásai esetében (9-10
százalék). Ennek oka a budapesti kedvezőbb bérszínvonal, a
karrierlehetőségek nagyobb száma, a kisebb munkanélküliségi arány." Világos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése